A Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona közfeladata

A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért fizetendő díj mértéke, az abból adott kedvezmények:

A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata:

Személyes gondoskodást nyújtó, szakosított szociális szolgáltatás.

A költségvetési szerv tevékenységei

a., Ellátandó alaptevékenysége

  • Az intézmény által nyújtott ellátás formája: ápolást, gondozást nyújtó intézmény
  • Az intézmény által nyújtott ellátás típusa: idősek otthona
  • Az intézmény által nyújtott szolgáltatások integrált szervezeti formája: tiszta profilú intézmény
  • Szakágazat száma: 873000 (alapvető)
  • Szakágazat megnevezése: Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása
  • TEÁOR száma: 8730
  • TEÁOR szerinti megnevezése: Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása
  • Szakfeladat száma, megnevezése:
    • 873011-1 (alapvető),  Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása
    • 873013-1, Demens betegek bentlakásos ellátása
    • 562917-1, Munkahelyi étkeztetés
    • 870001-1, Szociális, gyermekjóléti ellátások pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél

b., Kiegészítő tevékenysége

A költségvetési szerv kiegészítő tevékenységet nem folytat.

c., Kisegítő tevékenysége

  • Szakfeladat száma, megnevezése: 562920-3, Egyéb vendéglátás
  • TEÁOR száma, megnevezése: 5629, Egyéb vendéglátás
  • Az ellátható kisegítő tevékenységek mértéke: A kisegítő tevékenységből származó bevétel az éves költségvetés tervezett összkiadásaihoz viszonyítva 5 %-ot érhet el.

d., Vállalkozási tevékenysége:

A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytat.

e., Költségvetési pénzellátás technikai szakfeladata:

  • Szakfeladat száma: 841907-9
  • Szakágazat megnevezése: Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel

A költségvetési szerv besorolása

  1. a tevékenység jellege alapján közszolgáltató
  2. a közszolgáltató szerv fajtája közintézmény
  3. a feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója önállóan működő és gazdálkodó

AZ INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE

 

Az otthonban folyó személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes és az ellátást igénylő, és/vagy törvényes képviselője

  1. cselekvőképes: ellátást igénylő, és / vagy
  2. korlátozottan cselekvőképes: törvényes képviselő beleegyezése,
  3. cselekvőképtelen: törvényes képviselő
  4. ideiglenes gondnokság alatt lévő: a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges az ideiglenes gondnok kérelméhez / kérelme alapján történik.

Az otthonban csak érvényes beutaló határozattal, ORSZI javaslattal, kétoldalú megállapodással rendelkező jogosult vehető fel és lakhat.

Az idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható.

Igénybe veheti az intézményi ellátást a jogosult kérelmezővel legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója az 1993. évi III. tv. 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglet  hiányában is.

Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei az ellátás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, az ellátás az intézményvezető döntése alapján határozott időre, de legfeljebb három hónapra – a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül – biztosítható az 1993. évi III. Tv. 68/B. § (1) értelmében.

Az intézményvezető az intézményi elhelyezés iránti kérelem beérkezése után írásban értesíti az ellátást igénybevevőt, illetve törvényes képviselőjét a kérelem nyilvántartásba vételéről ezen értesítéssel egyidejűleg megküldi a megállapodás tervezetét, valamint az intézmény Házirendjét.

Az intézményi jogviszony kezdete az intézmény vezetőjének értesítése alapján a férőhely elfoglalásának naptári napja.

Az intézménybe történő felvételkor az ellátottal, és/vagy törvényes képviselőjével, illetve hozzátartozójával ismertetni kell az otthon házirendjét, az ellátáshoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint tájékoztatni kell az érdekképviseleti szervekről.

Az intézményi ellátás igénybevételének feltétele, hogy az ellátást igénylő, és/vagy törvényes képviselője a beköltözéskor írásban nyilatkozik arról, hogy a házirendet és a pénz- és értékkezelésre vonatkozó szabályokat szóban és írásban megismerte, tudomásul vette, és annak szabályait betartja.

A lakó /ill. gondnoka / köteles adatokat szolgáltatni az intézményi nyilvántartás számára a folyamatos ellátás biztosítása érdekében /szem.ig. szám, nyugdíjas törzsszám, zárójelentések, TB. kártya, hozzátartozók címe, stb. /.

A férőhely kijelölése, illetve indokolt esetben a bentlakás során történő férőhely változtatás – a lakó véleménye, érdeke és személyiségi jogai figyelembevételével – az otthon vezetőjének, illetve az általa megbízott dolgozónak a feladata. Törekedni kell arra, hogy minden változás az ellátásban részesülő egyetértésével találkozzon.

Az intézményi ellátást igénybe vevő személyek ellátásáról, állapotuk változásáról, valamint a részükre biztosított gondozási, terápiás, ápolási, illetve egyéb szolgáltatásokról az otthon 30 napon belül gondozási tervet készít.

Az ellátásban részesülő beköltözéskor behozhatja a napi életéhez nélkülözhetetlen használati tárgyait /képek, óra, borotva, stb. / szórakoztató elektronikai tárgyait /rádió, TV, magnó stb. /, valamint alsó és felső ruházatát, lábbelijét, melyekről az intézmény személyi leltárt készít.

A szűkös elhelyezési lehetőségekre tekintettel nagyobb méretű használati tárgyak, bútorok és egyéb berendezések behozatalára csak egyedi esetekben – az intézményvezető engedélyével – kerülhet sor. Az engedéllyel behozott tárgyak, berendezések, csak a megállapodás helyén és a megállapodásnak megfelelően használhatók.

Az ellátást igénybevevő nem tarthat magánál olyan tárgyakat, amelyek önmaga, illetve mások életét, testi épségét veszélyezteti /fegyver, ütő-, vágó-, szúró-eszköz, – kivéve az étkezéshez szükséges eszközök – gázspray, kábítószer, stb./ Elektromos háztartási berendezés /pl. vízforraló, kávéfőző, vasaló, rezsó, mikrohullámú sütő, stb./ csak a kijelölt helyen használható. Ezeknek a berendezéseknek meg kell felelnie az érintésvédelmi szabványoknak. Tűz és robbanásveszélyes anyag /pl. benzin, gázpalack, spirituszfőző, stb./ nem tárolható a lakószobában. Ezek mindenkori ellenőrzése a szolgálatot teljesítő nővér feladata.

TÉRÍTÉSI DÍJ

A személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos intézményekben az ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díj összegét a Fővárosi Önkormányzat állapítja meg.

Az intézmény vezetője a személyi térítési díjról és annak felülvizsgálatáról „Értesítést”  ad ki a lakó és /vagy törvényes képviselője részére.

Ha a kötelezett a megállapított személyi térítési díj összegét vitatja, annak csökkentését vagy elengedését kérheti – az „Értesítés” kézhezvételétől számított 8 napon belül a főpolgármestertől.

Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban, legfeljebb 3 év időtartamra (mely időtartam meghosszabbítható) vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy az ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80 %-át, továbbá nem kell megkérni a jegyzői jövedelemvizsgálatot. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

2008. január 1. előtt intézménnyel jogviszonyban álló ellátottak esetében:

Amennyiben az ellátásban részesülő havi jövedelméből az intézményi térítési díj megfizetésére képtelen, úgy a személyi térítési díj az ellátott jövedelmének legfeljebb 80%-áig terjedhet. A személyi térítési díj megállapítható az ellátásban részesülő jelentős készpénz vagy ingatlanvagyona, ennek hiányában a tartásra köteles és képes személy (hozzátartozó) jövedelme terhére. Az ingatlan vagyon terhére megállapított személyi térítési díj jelzálogjog bejegyzéssel történik.

2008. január 01-től felvételre kerülő ellátott esetében a személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, amelynek alapjául az ellátást igénylő számára lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzője által kiadott jövedelem és vagyonigazolás szolgál. Az ingatlan vagyon terhére megállapított személyi térítési díj jelzálogjog bejegyzéssel történik.

A főpolgármester ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik és jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs. A jövedelemmel nem rendelkező ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, akinek a térítési díjat ingatlan vagyona terhére állapították meg. A költőpénz összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-nál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30 %-nál.

A személyi térítési díjat havonta, a megállapodásban megjelölt időpontig kell megfizetni.

A lakó két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a megállapított személyi térítési díj 20 %-át fizeti. A távolléti napokat naptári éves szinten összesíteni kell.

Térítési díj szempontjából nem minősül távollétnek a rendszeres hétvégi távollét.

Rendszeres hétvégi távollétnek minősül az intézményből távol töltött idő, amely minden alkalommal szombat 0:00 órától – vasárnap  24:00 óráig terjedő időtartamban, indokolható periodicitással leírható. Ha a hétvége egy hosszabb távollét (három napnál több) része, akkor a hétvége is távollétnek minősül.

Két hónapot meghaladó távolléte idejére:

  1. egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított személyi térítési díj 40 %-át,
  2. az a./ pont alá nem tartozó esetekben a személyi térítési díj 60 %-át kell fizetni.

A bejelentett távollét teljes idejére a 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet 28. §-a szerinti személyi térítési díjat kell az ellátottnak fizetnie, annak figyelembe vételével, hogy az intézmény területén tartózkodás idejére (távollét kezdő és a visszaérkezés napja) részére az ellátást biztosítani kell.

A nem bejelentett távollét teljes idejére a személyi térítési díj teljes összegét meg kell fizetni.

A nyilvántartott térítési díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót.

Ha a tárgynegyedévet követően az intézményvezető által kimutatott személyi térítési díjhátralék befizetésére való felhívás nem vezetett eredményre, az intézmény vezetője a Fővárosi Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete végrehajtásának szabályai és a behajthatatlan követelések mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályok szerint jár el.

A térítési díj befizetésének elmulasztása esetén az intézményvezető kötelessége a behajtással kapcsolatos teendők elvégzése. A nyilvántartott térítési díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót. Ha a tárgynegyedévet követően az intézményvezető által kimutatott személyi térítési díjhátralék befizetésére való felhívás nem vezetett eredményre, az intézmény vezetője a Fővárosi Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete végrehajtásának szabályai és a behajthatatlan követelések mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályok szerint jár el.

ÉRVÉNYES INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAK 2015. május 01-től:

Intézményi térítési díj:

  • átlagos ápolás esetében 76.500 Ft/hó
  • fokozott ápolás esetében (súlyos demencia) 77.550 Ft/hó

Intézményi térítési díj a Knézich utcai telephelyen:

  • átlagos ápolás esetében 84.750Ft/hó
  • fokozott ápolás esetében (súlyos demencia) 86.850 Ft/hó

Intézményi térítési díj a Dózsa György úti telephelyen:

  • átlagos ápolás esetében 72.750Ft/hó
  • fokozott ápolás esetében (súlyos demencia) 83.250 Ft/hó