Panaszkezelés
Tájékoztató a Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona belső visszaélés-bejelentési rendszeréről
A visszaélés-bejelentésekre vonatkozó szabályokat a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (Panasztv.), valamint a Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona „A panaszok és a közérdekű bejelentések kezelésének és a belső visszaélés bejelentési rendszer működtetésének szabályzata” határozzák meg.
A belső visszaélés-bejelentési rendszert a panaszkezelési koordinátor működteti, aki az intézményvezető közvetlen irányítása alatt áll és a visszaélés-bejelentés kivizsgálása, valamint a visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével összefüggő egyéb feladatai ellátása körében nem utasítható, feladatait minden külső befolyástól mentesen köteles ellátni. A panaszkezelési koordinátor a visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével összefüggő feladatai ellátása során azzal összefüggésben általa képviselt állásponttal és jogszerű intézkedésekkel kapcsolatban semmilyen hátrány – sem közvetlenül, sem közvetve – nem érheti.
Bejelentést szóban vagy írásban lehet tenni a panaszkezelési koordinátornál.
Írásban elsődlegesen a bejelentes @ vazsonyiidosotthon.hu címen, melyet felhasználóként kizárólag a panaszkezelési koordinátor kezel. Az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hetedik napig visszaigazolást kell küldeni a bejelentőnek.
A szóbeli bejelentést személyesen és telefonon lehet előadni és jelezni kell, hogy visszaélés-bejelentést szeretne tenni.
A panaszkezelési koordinátor a szóbeli bejelentést írásba foglalja. Ennek során, illetve ezt megelőzően jelzi a bejelentőnek, ha olyan ok fennállását észleli, amely alapján a panasztörvény szerint a bejelentés vizsgálata mellőzésének van helye; vagy azt észleli, hogy a beadvány elintézésének más (például hatósági) eljárásban van helye – ezek a bejelentés előadásának nem jelentik akadályát. A vizsgálat mellőzésére akkor is sor kerülhet, ha a panaszkezelési koordinátor ezen előzetes vizsgálat során nem jelezte mellőzési ok fennállását a bejelentőnek.
A nem kifejezetten visszaélés-bejelentésként tett szóbeli beadványt, valamint a nem a bejelentes @ vazsonyiidosotthon.hu címen tett írásbeli visszaélés-bejelentést az intézmény bármely munkatársa köteles az ilyen tartalom észlelése esetén haladéktalanul a panaszkezelési koordinátornak továbbítani.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet az intézmény által foglalkoztatott, és az a foglalkoztatott, akinek az intézménnyel fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, valamint az intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet továbbá az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha az intézménnyel szerződéses kapcsolatban áll, az intézményben tevékenységet végző gyakornok és önkéntes, az ilyen jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, illetve akinek az ilyen jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata az intézménnyel megszűnt; valamint bejelentést tehet az intézménnyel szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy.
A bejelentésben annak hatékony kivizsgálása érdekében a bejelentett eset lényegre törő, de részletes leírásán túl célszerű megadni a bejelentő természetes személy azonosító adatait, az intézményhez fűződő, a bejelentés megtételére jogosító viszonyát, e-mail címét (vagy kézbesítési címét), ezek hiányában legalább telefonszámát, a bejelentésben érintett személy nevét, ennek hiányában más, a bejelentésben érintett beazonosítására alkalmas adatot, azok nevét akiknek további információja lehet a bejelentésben foglalt körülményekről, vagy megerősíthetik azt. Ha a bejelentést az intézmény munkatársa kívánja tenni, ennél kevesebb adat megadása is elegendő lehet.
A bejelentés vizsgálata mellőzhető, ha a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg, a bejelentést erre nem jogosult személy tette meg, a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
A panaszkezelési koordinátor a bejelentés vizsgálata során megvizsgálja a mellőzési okok fennállását, feltárja a tényállást és értékeli azt, így készíti el a vizsgálat eredményeképp a jelentést. A jelentésben szerepel különösen a bejelentés, a bejelentésben érintett személy által előadottak (a bejelentéssel érintett személy akár jogi képviselője útján is kifejtheti álláspontját), valamint a bizonyítékok és ezek értékelése, a panaszkezelési koordinátor által így feltárt tényállás, a tényállás alapján a panaszkezelési koordinátor indokolt állásfoglalása a bejelentett cselekmény vagy mulasztás jogellenességéről, vagy az egyéb visszaélés megtörténtéről. A panaszkezelési koordinátor mindezek alapján indokolt javaslatot tesz az intézkedésre, amelyről az dönt, akinek a javasolt intézkedés a feladatkörébe tartozik.
A panaszkezelési koordinátor a kivizsgálás során a törvényi szabályok és az adatkezelési tájékoztató szerint bizalmasan kezeli a bejelentő, a bejelentésben érintett és a bejelentésben foglaltakról információt adó személyek személyes adatait.
A Panasztv. alapján jogellenesnek minősül – akkor is, ha egyébként jogszerű lenne – minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és amelyet a fent meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg,
Fentiek szerint hátrányos intézkedésnek minősül a bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen
- a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,
- a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,
- a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,
- a képzés megtagadása,
- a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,
- a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,
- a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,
- a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,
- egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,
- a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,
- az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,
- az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,
- az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
- az engedély visszavonása.
Ugyanígy, minden, a bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany sérelmére hozott fentiek szerinti hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
A Panasztv.-ben foglaltak szerint a bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.
A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el, valamint a bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.
A bejelentőt harminc napon belül (a határidő 3 hónapra meghosszabbítható, a bejelentőnek a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól történő tájékoztatása mellett) tájékoztatja a panaszkezelési koordinátor a vizsgálat eredményéről és – ha alapos volt a bejelentés – arról, hogy intézkedésre tett javaslatot. Ezt követően az intézkedésről való döntést követően tájékoztatja az intézkedésről a bejelentőt és a bejelentésben érintett személyt.
A bejelentéseket meg lehet tenni a 2023. évi XXV. törvény 32. §-ában felsorolt további központi szerveknél is, melyek elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert működtetnek, ahova bárki bejelenthet jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt. Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerek működését a 2023. évi XXV. törvény 7. alcíme a belső visszaélés-bejelentési rendszerekkel lényegében azonos módon szabályozza, további tájékoztatásért keresse fel az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert működtető szerv honlapját az általa kötelezően közzétett tájékoztató megismerése érdekében.